Jegesfagy 1.rész-Fanni

Hideg volt, éjjel született egy kislány, a Fanni nevet kapta.Teltek múltak az idők
Fanni egyre nagyobb lett. A nyolcadik szülinapján apja azzal jött, hogy az anyja meghalt, halálát egy medve okozta.
Fanni tíz éves lett. Elhatározta hogy elmegy és megöli azt a medvét (persze ez lehetetlen mert egy kis tízéves nem tud megölni egy hím medvét).
Beesteledett. Fanni útra készen állt. Hagyott egy levelet, hogy ne ijedjenek meg (minek hogyha úgyis megijednek?):
-Szia apu nem sokára jövök-suttogta úgy, hogy ne ébredjen fel.
Elindult hát nagy útjára az erdőbe.Eleinte nem félt, de utána, ahogy haladt előre a sötét erdőben,az egyre ijesztőbbé vált számára.
Zöld icurka-picurka szemeket látott, ami kicsit felkeltette az érdeklődését, ezért úgy döntött hogy megnézi a azokat az egyik bokorban.
-Áááááááááá fúj fúj fúj!!-kiáltotta mert rámásztak a szentjánosbogarak.
-Szedjétek le!!!! Szedjétek le!!!
Furcsa módon eltűntek a bogarak.Most már nagyon félt, mert valaki letisztította a nyálával.
Mancs nyomokat látott a sárban.Követte egy ideig, de egyszer csak valami zaj ütötte meg a fülét. Vonyítás volt... farkas vonyítás....Elkezdett rohanni, futott, ahogy csak bírta a lába. Egyszer csak meglátott a földön egy mély lyukat .Belebújt és pont az ő mérete volt.
A farkasok fölötte mentek el.Látta ahogy átugranak a feje fölött, a sáros hasukat, a csillogó szemüket.Úgy érezte menten elájul.Az járt a fejében, hogy elfusson, vagy ne.Bátorságot vett magán, és elindult egy fa mögé.De egy farkas is vele tartott! Egyre és egyre közelebb jött.Fanni hátra nézett, és egy gyönyörű csillogó szemű,fehér színű farkast látott.Azt hitte vége van az életének de egy szempillantás alatt eltűnt. Abban a pillanatban valaki megfogta a vállát és így szólt:
-Megvagy! Hol voltál?-mondta egy ismerős hang.Fanni megfordult és az apjával találta szemben magát.
-Apu, te vagy az?-felelte, és elájult.Mikor fölébredt,már otthon volt.